Album borító és mindegyik koncertfotó: Lola Míche * Vizes kreatív fotók: Katka Photographer
A cikk megjelenést a MartAssist támogatta.
Az anyag eredetileg a koncert.hu-n jelent meg. 
2024. augusztusának a végén megjelent Nádas Barbara első cédéje.
A cédé anyagát itt meghallgathatod. Miközben olvasod ezt a bejegyzést.
*
Nem titkolom, úgyis kiderülne: Nádas Barbi énekesi pályafutása azért került egyáltalán a látókörömbe, mert Szerelmetesfeleségtársam Barbi virtuális asszisztense. Vagyis üzletfelek, élő, személyes kapcsolattal. Ebből következett, hogy SzFT mutatott nekem Barbi-zenéket. Amik nagyon nem az én zenéim. Akkor sem, ha maga Barbi az első találkozásunk alkalmával kapásból szimpatikus lett nekem.
SzFT aztán rendületlenül Barbizott a telefonjáról, ott volt egy klippje forgatásán is ilyen-olyan szervezőnek. A klipp piszok jól sikerült, a dala itt van ezen a lemezen is.
Aztán eljutottunk egy önálló Barbi-koncertre. Leginkább udvariasságból mentem el. Már előtte is láttam Barbit színpadon. Az udvariasság SzFT-nek szólt. Ő őszintén Barbi iránti érdeklődésből kelt útra. Azon az önálló koncerten nagyon rendben, egyben volt minden. Le is írtam mi és mennyire. Az udvarias figyelmem egy idő után őszinte érdeklődéssé, majd aktív jelenlétté vált. Nem kis mértékben annak köszönhetőn, hogy kapott egy finom jazzes beütést a muzsika, így nekem sokkal izgalmasabbá lett.
S akkor most itt van egy komplett zenei anyag.
Kerüljön hát a csizma az asztalra: olyat teszek amit tutira nem tettem eddig, és a későbbiekben sem nagyon fogok: nem részleteiben, hanem impresszív megközelítésben átfutok ennek a popalbumnak a dalain. Következzen hát
LEMEZELEMZÉS KUTYAFUTTÁBAN, DE LÉNYEGI MEGLÁTÁSOKKAL
Mármint tényleg ITT VAN! Tessen a linkre klattyintani, és máris és azonnal legálisan meghallgatható, mit rakott össze Nádas Barbara az első albumára.
Szögezzük le: a Stay popalbum. Úgy mindennel együtt és minden ellenére. Nem tudom, Barbi örül-e majd a jelzőnek, de számomra kellemesen bensőséges összhatású a végeredmény. Barbi kedvenc virtuális asszisztense által kénytelen voltam eddig is pár dalát ismerni. Mármint e lemez előtti változatokban. Nos, az általam ismert verziók egymás mellé illesztve egységes hangszerelést kaptak. Egyetlen olyan kompozíció volt, ahol ez kicsit megakasztott, mert az eredeti (hm, mi az, hogy eredeti?) verziójában, amelyhez egy igazán remek klip is készült, nekem a maga dinamikájával az jobban tetszett. Ami azért furcsa, mert sokkal poposabb mint a Stay-verzója. Erről van szó:
Előre futottam. De nem nagyon.
Belekezdve a lemezbe a másfeledik számnál (az első csak egy szösszenetnyi intro), aminek Lawyer of the Earth. eltátottam a számat. A dalt hallottam már. De a szájtátás most mégis vagy éppen ezért előjött. Két okból: egyfelől Barbi muzsikái alatt fúvósokat még nem hallottam, de el kell mondanom, hogy piszok jól áll neki! De úgy igazán jól! Izgalmassá, lüktetőbbé és élőbbé lett tőle a dal minden pillanata. S valami, ami talán még ennél is kellemesebb meglepetés volt: Barbi kiengedi a hangját, de nem csak úgy átabotában, hanem Isten igazából. Ezt már nagyon vártam tőle. Ha jelent valamit, saját jogán most kétszer raktam vissza a dal elejére a lejátszót. Ismét mondom: olyan nem nagyon van, hogy magamtól, magamnak popmuzsikát tegyek a lejátszóba. Gyöngyszem ez a nóta!
(Tegnapi adalék a dalhoz: Szerelmetesfeleségtárs MartAssistim átolvasta ezt az anyagot. Amikor idáig ért, rámnézett.
– Nagyon rosszul hallgattad eddig ezt a dalt! Figyelj csak, itt az eredeti!
Azzal betette az általam már hallott verziót. A szám közben egyszer csak figyelmeztetőleg feltette a mutatóujját, hogy most nagyon figyeljek. Most nagyon figyeltem. És szégyenkeztem: az eredeti verzióban is voltak fúvósok... Zenei Sherlock Holmes-nak sem megyek, az biztos. De mégis kötöm az ebet a karóhoz, hogy ez a mostani verzió jobban tetszik! Csak ki ne derüljön, hogy ugyanaz! :-D
Stay, a címadó kompozíció. A helyzet az, hogy fel nem idézem már magamban, milyen verzióját hallottam már ennek a dalnak... Így a belső hallásom szerint sincsen összehasonlítási alapom. De nem emlékszem, hogy abban lett volna rap-betét. Ebben viszont biztosan van. Na, amit végképp nem bírok, az a rap. Ebben a dalban viszont... ki sem merem mondani... Nincs benne semmi különös, csak egyszerűen jól illik oda, ahol van. A Stay videoklipje friss és meleg, tessék kérem, tessék fogyasztani, csak semmi tülekedés, jut belőle mindenkinek!
És íme, a Stay friss, meleg videóklipje, augusztus 29-én került a nyilvánosság elé!
Written with Smithmusix, prod by Smithmusix, rap: Novian Grant
We Don't Stop. Ez volt az a darab, ami megtestesítési számomra mindazt, ami miatt úgy általában nem szeretem a popzenét. A disco-s géptaps, tucc-pá-tucc-pá-ütem... Egyszerűen nem és nem. Valahogy nem illik az előzőek és a következők minőségének a sorába.
24 Hours Love. Hm. Vajon mire gondolt Barbi a címmel? Egy huszonnégy óráig tartó kapcsolatra vagy egy ennyi ideig tartó ölelkezésre? Az utóbbi közelebb áll hozzám... A dalszöveg egésze majd megadja a megoldást! A zene alapja reggae, amihez nagyon jól illik Barbi helyileg alkalmazott, nyűgös affektálása. Kellemes lüktetgetés.
For You. Két dolog dobja fel a kompozíciót, jó ötlet mindkettő: egyfelől a szaxofont imitáló, visszatérő dallamú szinti hang (remélem nem tévedek óriásit: nem annyira recsegős, hogy szaxi legyen), illetve a dallam alatti, szintén visszatérő, szöveg nélküli énekhang.
Hey Granny. Nos ez volt az a pont a lemez hallgatása közben, amikor feltartottam a kezeimet és megadtam amgamat. A körbeforgó billentyűdallam andalít, de nem untat. Barbi hangja viszont olyan mélyen fog meg, hogy ha nem lenne félreérthető, és nem lenne egészen más a mi felületes, bár szimpátián alapuló kapcsolatunk, azt mondanám, hogy az valami akusztikus, alsó madárfogás. Olyan gyönyörű, tiszta, erős hangon énekli azt a gyönyörű dallamot, hogy nem győztem a hallottakat azonnal a kedvenceim közé gyömöszölni. Én, egy popnótát!
Never Too Late To Love. Ez nekem határeset. Kicsit latinos beütéssel egy középtónusú énekkel, hallgatható zene, amire mozdul a lábad, de nem feltétlenül jegyzed meg, amit hallottál. De semmiképpen sem zavar.
Soar. Hangulata van. Ez sem volt ismeretlen, e dal promóciójának a koncertjén voltunk az Analog Music Cafeban úgy egy éve (megnéztem, egy hónap múlva lesz egy éve). Akkor sem gyakorolt rám különösebben mély benyomást, most sem tette, de mindennel együtt nagyon kellemes, olyan kis naplementés, legalább egyszer újrakezdendő nyugisság, amilyen tavaly a dalpremier szórólapja volt.
S a dolgok legvégére kapunk még két remixet a Soarból. Az egyik a Tom Martin Remix, a másik a Future Focus Remix zárójeles címet kapta. A Tom Martin pattog, táncolni hív, Engem? Nem fog sikerülni neki! A Future kezdő basszusa a U2 With or Without You-ját idézi, de aztán kiderül, csak felületi volt az áthallás. Olyan ez a dal, hogy valami gubancos szerelemről szóló film happy endjére kívánkozik.
Összhatás? Egyértelmű: nekem leginkább Nádas Barbi a Lawyer of the Earth és a Hey Granny. Egyfelől ezek nem csupán nagyon kellemes muzsikák, hanem izgalmas a hangszerelésük is, illetve Barbi ezekben énekli a legnagyobbakat. Ha ilyen lenne az egész album, teljesen meghajolva maradnék, abban az állapotban, ahogy e két dal hallatán kerültem. De ez persze csak az én progrockhoz szokott fülem véleménye. Ami nem a Végső Kimondott Szó, hanem egyéni szocvélemény.
Viszont enyiből is kiderül, hogy egyáltalán nem zárkóztam el ettől a muzsikától. Ami viszont egyáltalán nem kis dolog. Barbi virtuális asszisztense ennek a megmondhatója!
INTERJÚ KUTYAFUTTÁBAN, DE ÉRDEMI INFÓKKAL
Szia Barbi! Köszönöm szépen, hogy vállaltad az interjút! Hány év munka van az első nagylemezed mögött?
Hat éve döntöttem el, hogy szeretnék egy kis lemezt, aztán nagy lett belőle. El sem tudom mondani honnan indultam, és mekkora utat jártam be ezalatt ez idő alatt. Magyarul nyilván egyszerűbb lett volna dolgozni, egyébként is adtam ki közben egy-két magyar dalt, de én angolul szerettem volna, nemzetközi piacra kilépni az anyaggal. Páran eltanácsoltak ettől, jogosan tették, akkor még nem álltam készen, ezért is tartottam ilyen sokáig vissza ezt a lemezt.
Klasszikus hangképzést tanultam Csóka Anita, operaénekesnőnél. Közben a lelkem is fejlődött. Anita is motivált, hogy kezdjek valamit az angol dalaimmal. Sokat jelentett, hogy olyan elismert jazz zenészek hittek bennem mint például Ősze Gergely és Möntör Máté. Ők javasolták, hogy a „Lawyer of The Earth” című dalt vegyük fel zenekarral. Így is lett. A dalt pedig Marc Urselli, háromszoros Grammy-díjas producer kiválasztotta egy stúdió munkára. Ez is hatalmas fordulópont volt. Később találkoztam egy amerikai menedzserrel, aztán akcentus-coachingra jártam, és végül felénekeltem az egész lemez anyagát újra. A különböző stílusú dalokat Kovács Norbi (SMiTHMUSiX) öntötte végleges formába, ezáltal kaptak egységes keverést, sound design-t és masteringet. Kivéve a „Hey Granny” című dal, ezt élőben vettük fel Gresicki Tominál. Az utómunka is az ő érdeme.
Ki írta a megjelent album dalainak a zenéit és a szövegeiket?
Az összes dal szövegét én írtam, amire, bevallom, büszke vagyok! A melódiák nagy része is tőlem származik, de van ami profi társszerzőimnek köszönhető. A „We Don’t Stop” és a „Stay” című dalokban Kovács Norbert segített. A „Soar” című dal pedig teljes mértékben együttműködés által született: közösen írtuk Aaron Kaminnal, a The Calling együttes gitárosával. A „Hey Granny”-t Vikukel Dániel zongorajátékára írtam. A „For You”-t az acapella felvételemből álmodta meg Gombár László. A „Lawyer of The Earth” című dalt pedig Rácz Aladár harmonizálta és hangszerelte.
Az összes dal egy-egy külön történetet- Talán egy-egy külön év is mindegyik… Mindenkinek rettenetesen hálás vagyok, aki hozzátett valamit, bármit ehhez a lemezhez. Látod, sokan vannak!
A dalaid popdalok. Miért éppen popzenét választottad?
Meg sem fordult a fejemben, hogy lehetne akármi más a műfajom. mint a pop. Mindig a nagy pop-, jazz-, és soul énekesnők inspiráltak. Leginkább Amy Winehouse, akinek sikerült elérnie, hogy jazz szóljon a mainstream felületeken is. Igazi zenei legenda, a muzsikája mégis emészthető az átlagember számára is. Ez lett az én célom is: tartalmas ugyanakkor könnyed zenéket írni. Így jött a pop, fűszerezve egyéb stílus-elemekkel. De nem tartom kizártak, hogy a jövőben elcsábuljak más stílusok felé is.
Kik zenélnek az albumon, és hogyan kerültél kapcsolatba velük?
A „Lawyer of The Earth” című dalt vettük fel zenekarral. Ősze Gergely dobolt, Rácz Aladár zongorázott, a basszusgitáron Németh Balázs Attila, a gitáron Möntör Máté játszott. A szaxofont Tenki-Pozsgay Zsófia, a trombitát Bille Gergő, a pozant Barbinek Gábor fújta.
Azt hiszem ez mindenkinek egy külön történet, Gergelyhez dob órára jártam Bécsben. Általa ismerem Balázst is. A dob óra pedig végül egy visszatérő elem, mert az egyik társzerzőmet, Vikukel Dánielt is Kovács Kristóf dob órájáról ismerem. Zsófival pedig majdnem lett egy közös zenekarunk a covid alatt, ebben az időszakban írtuk a készülő zenekarnak a „Never Too Late to Love” című dalt Megyeri Marcival.
Az utóbbi két hónapot Amerikában töltötted. Nem turistáskodni mentél, hanem a zenéd miatt. Nem mindennapi történet, mesélj erről, kérlek! Ki szervezte az utat, honnan a kapcsolatok?
Ez is egy hosszú történet, nem is tudom honnan kezdjem. A lényeg, hogy évekkel ezelőtt kaptam egy amerikai utazást a családomtól. Apukámmal mentem volna, de sajnos őt még az utazás előtt elvesztettem. Ekkor ráakadtam a Berklee College of Music nyári táborára. Szóló utazásra hű társamnak így a zenét választottam. A zenével többször, több élethelyzetben is volt már szerencsém oldani az egyedüllétet, így ez akkor is jó ötletnek tűnt. Megfertőzött Amerika, és a zenei kultúrája. Tudtam, hogy vissza akarok oda menni, de egy lemezzel kezemben, és valaki támogatásával, aki segít eligazodni a zeneiparban.
Így is lett. 2023-ban adtam az első koncertemet Hollywoodban, Los Angelesben, a lemez anyagának dalaival, amit egy kinti menedzser szervezett. A social médián keresztül kerültünk először kapcsolatba. Mivel pont akkor ismerkedett meg az olasz feleségével, elmentem Rómába, egy személyesen találkozásra, hogy érezze, komolyan gondolom ezt az „éneklősdit”. A zenekart, az utazást, minden egyebet egyébként én szerveztem. Sokan mondják, hogy amit kitalálok azt általában véghez is viszem. Ez mondjuk tényleg így is van… Hogy ez mennyire jó vagy rossz, majd az élet eldönti.
Hol vettétek fel a lemezt? Ki volt a hangmérnök? Van-e producered, menedzsered?
Ahogy láthattad, majdnem minden dalt mással írtam és vettünk fel, de a döntő részüket Kovács Norbi hangszerelte. Így végül nála énekeltem fel az egész lemezt, és ő keverte a végleges anyagot. S ezt nagyon köszönöm neki, mert a dalok popon belül is eltérő stílusa ellenére, azt hiszem, sikerült egységes hangzást elérnie. Ezt Gerendás Dani javasolta, akivel a los angelesi koncertek során kerültem kapcsolatba. Vele azóta készül egy új dal.
Az amerikai koncertszervezésben, és a „Soar” dalszerzési folyamatában segített egy menedzser. De bár sok mindenkitől kérek tanácsot, kérek támpontokat, a végleges döntés, a projekt a menedzsment, social media marketing, satöbbi, azonban az enyém. A teljes képet én látom át. Van bennem egy menedzseri véna. Mégis érzem, hogy hosszú távon nem lehet a kettőt egyszerre csinálni. Eddig viszont még nem sikerült teljes mértékben átadni a gyeplőt senkinek.
Hogy lehet hozzájutni, hozzáférni az album anyagához, van-e cd-, vinyl-változata?
A lemez meghallgatható az összes zenemegosztó platformon (Spotify, Apple Music), és a YouTube Musicban is. A címadó dalhoz a „Stay”-hez érkezik a videóklip is, így az fent lesz a YouTube videós platformján is. Úton van a fizikai lemez, és a vinyl is. A bakelit lemez persze az álmom, és nagyon várom, ezt várhatóan majd webshopon keresztül, illetve személyesen, koncerten lehet majd megvásárolni.
Érintetted már, de vannak-e még zenei példaképeid? Legyen szó akár hangszeres, akár énekes előadókról.
Amy Winehouse a mai napig nagy inspiráció. Aki először megszerettette velem a jó zenét az Eric Clapton és Etta James volt. Persze a kortárs pop dívákat is imádom: Dua Lipa, Lady Gaga, és Ariana Grande, Laufey (mondjuk ő inkább jazz) egyaránt nagy példaképeim. Magyar előadók közül a Blahalouisiana zenekar a kedvencem, elképesztő amit Barbi nyújt a színpadon. Burai Krisztián pedig egy zseni! Nem csak azért mondom, mert sokat köszönhetek neki, alapvetően így gondolom. Órákig tudnám sorolni még magyar zenészeket, énekeseket, akik inspirálnak.
Az éneklés mellett üzletasszony is vagy: van egy stúdiód és úgy hírlik, gondolkodsz azon, hogy kezdő énekeseknek képzést tarts az első lépések megtételéről. Kihagytam valamit, foglalkozol még valamivel?
Igen, ezt így hozta az élet. Büszke vagyok a Groovy Stúdió és Próbateremre, ahol igyekszünk modern légkört biztosítani a zenészek számára. Mivel magamnak taposom ki a zenei utat, a dalkiadást, a marketinget, szívesen segítenék ezekben másoknak is. De csak azután kezdenék ebbe bele, miután elértem valamit. Nem egyszerű piacot választottam az angol pop lemezzel, így türelmes vagyok, de minden tőlem telhetőt megteszek.
Szerintem óriási szükség van rá, hogy edukáljuk az előadókat a zeneipari témákban. Ezenkívül mindig kutatom a befektetési vagy vállalkozási lehetőségeket (kripto, ingatlan), de most első a zene! Sajnos nem tudok szétszakadni, pedig néha próbálkozom!
Tervezel-e fellépést, fellépéseket az anyaggal és ha igen, hol, milyen formában képzeled el a koncerteket?
Igyekszem ahova csak tudok a zenekarral menni. Most, a legutolsó külföldi fellépésen hárman álltunk a színpadon, dob, gitár, ének, és meglepően jól szólt így a produkció. Pedig az élő zene híve vagyok. Télen klubkoncerteket tervezek, akár akusztikus formában is, jövő nyáron pedig nagyon szeretnék ott lenni egy-két fesztiválon. A dátumokról értesítelek. :-)
Köszönöm szépen az idődet, a válaszaidat! Várom, várjuk az értesítésedet!
* * *
Na, és nem így van?
Leltem egy másik interjút is. Abban is eltérő, hogy angol nyelvű.
