Koncertbeszámolók, zenei könyvek értékelései, zenehallgatás

Moha zenét hallgat

Moha zenét hallgat

Hobo (Földes László): Bolondvadászat

2019. március 17. - Mohácsi Zoltán

hobo_bolondvadaszat.jpgA nyár végén (mármint a 2013-as nyárnak a végén) voltam szerelmetesfeleségtársammal és Örök Sógorral a Kobuciban egy Hobo és Bandája koncerten. Nem volt retró hangulatunk, éppen ezért málnamfröccsöztünk némi pálinkaalapra, szívtunk egy kis cherry szivarkát, lenyomtunk egy kobuci-szendvicset, s hallgattuk Hobót, akit bár egy ország ismer, mégsem celeb, mégsem majom, mégis ember. Gyöttek a dalok sorban, minden Hobó-korból, saját, nem saját, magáévá tett, Rolling, Doors, Hendrix, és persze HBB.

S persze HBB. S ha HBB, akkor persze Tetovált lány, Kőbánya blues, :Enyém, tiéd, miénk_, óóóó, a Torta és a Közép-európai hobó blues II., atyaég, micsoda dal, micsoda dal!, és néhány opusz a Vadászat-ról. Ami úgy fest, mindörökre bevonult a magyar rock panteonjába, s méltán tette ezt. Nem könnyen, de nem nehezen értelmezhető darab. Ha akarom, slágerteli, ha akarom totálzene, ha akarom ez, ha akarom az, de elsősorban: Vadászat. Megunhatatlan, és nehezen felülmúlható, ihletett, áldott darab. Korkép, kórkép és körkép. Abban a pillanatban, de kiderült, ma is, meg val'szeg mindenkor is.

Namost ebből van könyv. A Vidnyánszky Attila rendezte verzió szövegével (ami nem fedi teljesen az eredeti előadást). S most, kérlek Benneteket, feleim, tegyük félre a Nemzeti Színházat, tegyük félre azt a rohadt, gennyes, undorító politikát! Hobó nem pártolgat, nem pucsít, nem fekszik, nem nyal semerre. Ez ha akarom, nem szimpatikus. Ha akarom, az egyetlen járható út. Akarom! Nem azért dolgozott Vidgyánszkyval, mert, hanem azért, mert fantázia volt benne, üzenet jöhetett át. 
Jött át 
Jön át.

A könyvben háttértörténeti interjúk is vannak, amelyek megközelítőleg olyan élvezetesek, mint maga a Mű.

Amikor szerelemetesfelesgétársam a Kobuciban, a koncert után odakiáltott a tömegen átbattyogó Hobónak: „Köszönjük, Hobo!”, akkor Hobó megfordult, a szívére tette a kezét, kicsit meghajolt, és ezt dörmögte: „Én köszönöm Nektek!” Semmi bratyi semerről. Csak köszönetek. Az apám lehetne. S bizonyos értelemben az is volt, csak ő nem tudja. Köszönöm, Hobo!

hobo_arckep.jpg

EMI Zenei, 2008, ISBN: 9789630656832 · Illusztrálta: Keresztes Dóra

5/5

(2013-as olvasóblog-bejegyzés, 2019. márciusi újrahasznosítás)

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsizenethallgat.blog.hu/api/trackback/id/tr2014696002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása